Szent Kamill Keresztény Egyház Szabályrendelet és Törvénytár
A SZENT KAMILL KERESZTÉNY EGYHÁZ
tanácskozási szabályzata és ügyrendje
I.
Általános szabályok
Egyházunk elsődleges és fő célja:
· Isten országa eljövetelének evangéliumát hirdetni, Jézus tanításai alapján.
· Az örömhír hirdetése, hogy bekösse a megtört szívűeket.
· Istennek tetsző hit tanítása gyerekeknek és fiataloknak.
· Az elesett és beteg emberek segítése, ápolása, gondozása, lelki támasz nyújtása.
· A családok lelki egyensúlyának helyreállítása, segítése.
Egyházunk tevékenysége:
Elsődlegesen vallási és hitéleti tevékenységet folytat.
Egyházunk elláthat minden olyan nevelési-oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam, vagy állami szerv (intézmény) számára. A felsorolt tevékenységi körökben egyházunk intézményeket létesíthet és tarthat fenn.
TESTÜLETEK
Egyházunk legfőbb szerve
a Gyülekezeti Közgyűlés
A tanácskozási szabályzat célja, hogy biztosítsa Egyházunk törvényalkotási, működési és intézkedési rendjét.
Egyházunk legfőbb döntéshozó testülete a gyülekezeti közgyűlés, vezetője a gyülekezeti elnök.
A Gyülekezeti Közgyűlés elsődlegesen:
- megvizsgálja és megállapítja egyházunk tanait.
- A gyülekezeti képviselők tevékenységüket Isten dicsőségére, hitük és lelkiismeretük parancsának megfelelően végzik.
- Képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók. A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az egyházkör munkájában, elősegítse annak eredményes működését.
- Kötelessége részt venni a gyülekezeti közgyűléseken.
- Egyházi szabályzatokat fogad el, módosít, melyek közül az alapszabály tárgykörében kizárólagos döntési joggal rendelkezik.
- Meghatározza az egyházi fegyelmezés terén megvalósítandó feladatokat.
- Határoz egyházunk költségvetéséről.
- Határoz belső szervezetek létrehozásáról, hatáskörükről, feladataikról.
- Határoz az ünnepekről.
- Határoz az istentisztelet rendjéről.
- Megválasztja tisztségviselőit.
- Határoz általában mindazokban a kérdésekben, amelyek a jogszabályok vagy az egyházunk szabályzatai szerint a hatáskörébe tartoznak.
A Gyülekezeti Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlésen az egyháztagok vehetnek részt.
A Gyülekezeti Közgyűlést a gyülekezeti elnökség hívja össze az egyházunk székhelyén a gyűlést megelőző 15 nappal történő kifüggesztett hirdetmény útján, a tagoknak szóló szívélyes és személyes üzenettel. A hirdetmény tartalmazza a közgyűlés időpontját, helyét, a napirendi pontokat.
A Gyülekezeti Közgyűlés megalkotja tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét.
A közgyűlés elnöki, levezetői teendőit gyülekezet elnöke, akadályoztatása esetén az általa felkért egyházi tag látja el.
Szavazati joguk az alapító tagoknak van, személyenként egy.
A Gyülekezeti Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább fele jelen van. A közgyűlés határozatlanképtelensége esetére azonos napirendi pontokkal megismételt közgyűlést kell tartani, amely már a jelenlévők száma nélkül határozatképes.
A Gyülekezeti Közgyűlés határozatait a jelenlévők szavazatainak egyszerű többségével hozza (50+1). Szavazategyenlőség esetén választásnál sorshúzás, minden más határozatnál a levezető elnök szavazata dönt.
A Gyülekezeti Közgyűlés ülései zártak, azonban javaslatra a Gyülekezeti Közgyűlés megengedheti az egyházi tagokon kívüli személyek részvételét, ha annak munkáját nem zavarják.
A Gyülekezeti Közgyűlés az ülését bármikor elnapolhatja.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, az elfogadott határozatokról a gyülekezeti elnök, nyilvántartást köteles vezetni. Ezen dokumentumokat a levezető elnök és legalább egy, a közgyűlésen részt vett egyházi tag aláírja és szentesíti.
A Gyülekezeti Közgyűlés áhítattal kezdődik és imádkozással fejeződik be.
Gyülekezeti Elnökség
Az elnökséget a Gyülekezeti Közgyűlés választja döntései végrehajtására.
Hatásköre:
- Mindazon ügyek tárgyalása eldöntése és intézése, amelyek az alapszabály alapján nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
- Ápolja az Egyház ökumenikus kapcsolatait.
- Kifejezésre juttatja az Egyház állásfoglalását hitéleti és egyéb jelentős kérdésekben.
- ápolja az Egyház média kapcsolatait.
- A Gyülekezeti Közgyűlés elé kerülő javaslatok, tervezetek elkészítéséről gondoskodik, általában a közgyűlés működéséhez szükséges előmunkálatok végzése iránt intézkedik, azzal, hogy az elnökség előzetes támogató javaslata nélkül a Gyülekezeti Közgyűlés érvényes döntést nem hozhat.
- Irányítja az egyház gazdálkodását, elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót elfogadásra.
- A szükségessé váló belső szabályzatokat elkészíti.
- Általában határoz minden olyan, a közgyűlés nem kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben, amelyben a közgyűlések között dönteni kell.
A gyülekezeti elnökség négy tagból áll, akik közül egy a Gyülekezeti Közgyűlés által választott gyülekezeti elnök, és egy a gyülekezeti alelnök.
A gyülekezeti elnökség határozatképes, ha legalább három tag jelen van.
Határozatait és intézkedéseit a jelenlévők szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni. személyi választásnál szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.
A gyülekezeti elnökség szükség szerint, de félévenként legalább egyszer ülésezik. Működésérők a legközelebbi Gyülekezeti Közgyűlésen jelentést tesz. Az elnökség összehívásáról az elnök gondoskodik.
II.
A tanácskozás szabályai
Beadvánnyal és határozati javaslat indítványával élhet az Egyház minden teljes jogú egyháztagja, és intézménye, a Gyülekezeti Közgyűléshez
A Gyülekezeti Közgyűléshez beérkezett beadványokat és indítványokat az elnökség megvizsgálja, és a közgyűlés elé terjeszti.
A Gyülekezeti Közgyűlés ülésein kizárólag olyan ügyek tárgyalhatók, amelyeket a gyülekezeti elnökség előzetesen megtárgyalt, és előterjesztésre alkalmasnak minősített.
A beadványt előterjesztő egyházi tagnak joga van a gyülekezeti elnökség elutasító javaslata ellen a Gyülekezeti Közgyűléshez fordulni, és indítványát 2 perces felszólalásban megindokolni. Az indítvány napirendre vételéről a Gyülekezeti Közgyűlés vita nélkül határoz.
A gyülekezeti elnökség a javaslatot változtatás nélkül köteles a Gyülekezeti Közgyűlés elé terjeszteni. Amennyiben eltérő állásfoglalása van, azt a gyülekezeti elnökség külön előterjesztheti.
A Gyülekezeti Közgyűlés ülésének napirendjére a gyülekezeti elnökség tesz javaslatot a beérkezett előterjesztések és önálló indítványok figyelembevételével. A Gyülekezeti Közgyűlés az előterjesztés alapján határoz a napirendi pontok sorrendjéről.
A határidőn belül beadott indítványokat, módosító javaslatokat az előadó az indítványt, valamint a vele kapcsolatos állásfoglalást ismerteti.
A tárgyalás során élőszóval előterjesztett módosításokat, kiegészítéseket a végső szavazás előtt írásba kell foglalni, alá kell írni és a jegyzőkönyvhöz csatolni.
A hozzászólások a jelentkezések sorrendjében történnek, legfeljebb 5 percben.
Vita közben ismételt felszólalást - legfeljebb 2 percben - az elnök engedélyezhet. A napirendi pont előterjesztője és a gyülekezeti elnökség megbízottja a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.
A Gyülekezeti Közgyűlés képviselőjének soron kívül 2 percre szót kell adni:
a) ügyrendi kérdésben, amelyről a Gyülekezeti Közgyűlés vita nélkül határoz,
b) személyes megtámadtatás esetén,
c) szavai félreértésének helyreigazítására.
A gyülekezeti elnökséghez érkezett, tárgyalásra nem javasolt beadványokat az egyházi tagok részére hozzáférhetővé kell tenni. A beadványok és indítványok sorsáról a gyülekezeti elnökség köteles a benyújtót 30 napon belül értesíteni.
Az elnök figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól, az időkeretét túllépi, vagy méltatlan magatartást tanúsít.
Az elnök megvonhatja a szót attól, aki ismételt figyelmezetés után sem tér a tárgyra vagy a kifogásolt magatartáson nem változtat. Az elnök ezen intézkedése ellen az érintett a Gyülekezeti Közgyűléshez fordulhat, amely vita nélkül határoz. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel.
Az elnök ismételt rendzavarás esetén felhívja a rendbontót az ülésterem elhagyására. A tanácskozást lehetetlenné tevő rendzavarás miatt az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve az ülésnapot bezárhatja.
Az elnök a vitát lezárja, ha az előterjesztéshez több felszólaló nem jelentkezik.
III.
Határozathozatal
A Gyülekezeti Közgyűlés határozati javaslatait általában egy olvasásban tárgyalja.
A Gyülekezeti Közgyűlés dönthet úgy, hogy határozati javaslatát több olvasásban tárgyalja.
A törvényjavaslatot három olvasásban kell tárgyalni. Első olvasásban, általánosságban, második olvasásban szakaszonként. A harmadik olvasás alkalmával olyan kiigazítások hajthatók végre, amelyek a törvényjavaslat szövegének összhangba hozásához szükségesek.
A törvényjavaslatot harmadik olvasás előtt a gyülekezeti elnökség újból megtárgyalja.
Törvény módosítását a Gyülekezeti Közgyűlés háromnál kevesebb olvasatban is tárgyalhatja. Az olvasatok számáról - az elnökség előterjesztése alapján - a Gyülekezeti Közgyűlés a jelenlevők (50+1) többségével, szavazással dönt. Két olvasatban történő tárgyalás esetén az általánosságban történő tárgyalás mellőzésével a Gyülekezeti Közgyűlés először a szakaszonkénti módosításokról szavaz, majd a második olvasatban történik meg a módosított szöveg összhangba hozatalához szükséges kiigazítások elvégzése.
Határozathozatal során először a módosító javaslatokról kell dönteni. Ezt követően kell szavazni a javaslat egészéről.
Szavazáskor beszédet tartani, szavazatot indokolni nem szabad.
Az ülésnapon számba vett Gyülekezeti Közgyűlés tag minden szavazás alkalmával köteles az ülésteremben tartózkodni, és a szavazáson állásfoglalását "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal kifejezni.
A Gyülekezeti Közgyűlés általában nyílt szavazással határoz, amely kézfelemeléssel vagy felállással történik. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Titkos szavazást kell elrendelni minden személyi kérdésben, valamint ha legalább 20 tag kéri.
A szavazás lebélyegzett szavazólapon, urnába dobással történik.
A szavazatokat az ülésteremben kell megszámlálni.
A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyeket az elnökségi tagok írnak alá.
Szavazategyenlőség esetén választásnál sorshúzás dönt, minden egyéb esetben a szavazást meg kell ismételni.
IV.
Jegyzőkönyv
A Gyülekezeti Közgyűlés ülésein elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készítetni. Az ülés jegyzőkönyvét két olyan egyházi tag hitelesíti, akiket a gyülekezeti elnökség javaslatára a Gyülekezeti Közgyűlés választ meg az ülés megnyitásakor.
A jegyzőkönyv mellékletei: a tárgyalt irat, az ismertetett irat, a titkos szavazás külön jegyzőkönyve.
A szószerinti jegyzőkönyvet a tanácskozást követő 15 napon belül el kell készíteni, és a hitelesítésnek az ezt követő 8 napon belül meg kell történnie. A jegyzőkönyvek elkészítéséről, hitelesítéséről és közzétételükről a gyülekezeti elnök köteles gondoskodni.
Az ülések jegyzőkönyvét kinyomtatva hozzáférhetővé kell tenni a gyülekezeti elnökségénél.
A hatályba lépésre vonatkozóan minden törvényben külön kell intézkedni.
A határozatokat és intézkedéseket Egyházunk hivatalos lapjában kell megjelentetni.
Az egyház tag köteles szolgálati titokként kezelni a zárt ülésen elhangzottakat.
V.
Vegyes és értelmező rendelkezések
E szabályrendelet értelmezésében:
- Beadvány: a Szent Kamill Keresztény Egyház teljes jogú egyháztagja, vagy intézménye által benyújtott olyan irat, amelyben a Gyülekezeti Közgyűlés határozatát vagy intézkedését kéri, illetve a határozatra vagy intézkedésre vonatkozólag javaslatot tesz. Beadványnak kell továbbá tekinteni azt az iratot is, amelyet nem egyházi magánszemély vagy jogi személy a Szent Kamill Keresztény Egyházhoz az egyházat érintő kérdésben küld.
- Indítvány: A Gyülekezeti Közgyűlés tagja vagy a gyülekezeti elnökség által benyújtott olyan irat, amelyben valamely ügyben a Gyülekezeti Közgyűlés határozatát vagy intézkedését kéri, és arra nézve illetve ilyen határozat vagy intézkedés módosítására javaslatot tesz.
- Előterjesztés: A gyülekezeti elnökség által megtárgyalt olyan irat, amelyben a Gyülekezeti Közgyűlés határozatára vagy intézkedésére tesz javaslatot valamely beadvánnyal, indítvánnyal kapcsolatban, azt több szempontból megvizsgálva és indokolását adva.
A Gyülekezeti Közgyűlés és a gyülekezeti elnökség határozatait betűjellel és évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni a következők szerint:
- Gyülekezeti Közgyűlés határozata: GyKh. 1/2006.
- Gyülekezeti elnökség határozata: gyeh. 1/2006.
E szabályrendeletet a Gyülekezeti Közgyűlés 2006. december 14. napján tartott ülésén határozatával elfogadta.
A szabályrendelet az elfogadásával egyidejűleg lép hatályba.
A Gyülekezeti Közgyűlés tanácskozási ügyrendje
Általános szabályok
1.§.
1. A Gyülekezeti Közgyűlés tanácskozási ügyrendjének célja, hogy biztosítsa a Gyülekezeti Közgyűlés törvényalkotási, működési és intézkedési rendjét.
2. A Gyülekezeti Közgyűlés képviselői tevékenységüket Isten dicsőségére, valamint esküjük, hitük és lelkiismeretük parancsának megfelelően végzik. Képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók.
3. A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen a Közgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni a Gyülekezeti Közgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
4. Amennyiben törvény kivételt nem tesz, a Közgyűlés tisztségeire, illetve bizottságaiba bármelyik képviselő megválasztható.
5. A Közgyűlés szükség szerint, de évenként legalább két ülésszakot tart. A meghívóban jelezni kell az ülésnapok várható számát.
6. A Közgyűlést a Gyülekezeti Elnök hívja össze.
7. A Közgyűlés ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Egyházra vonatkozó törvények, rendeletek előírnak számára.
2. §
(1)A Gyülekezeti Elnök a Közgyűlés ülését bármikor összehívhatja.
(2) Az Elnök köteles a Közgyűlést összehívni 60 napon belüli időpontra, a Gyülekezeti Elnökség, vagy 5 gyülekezeti tag írásbeli indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell az összehívás célját és indokát.
3. §
(1) A Közgyűlés ülésére szóló meghívót az ülésnap előtt legalább 30 nappal a főbb tárgysorozati pontok megjelölésével és az indítványok beadási határidejének közlésével kell megküldeni a Közgyűlés tagjainak.
(2) A tárgyalási anyagokat legkésőbb az ülésnap előtt 15 nappal kell a Közgyűlés tagjainak részére megküldeni
4. §
Rendkívüli esetben a Gyülekezet Elnök a Gyülekezeti Elnökség egyetértésével - az ülést az ülésnap előtt 8 nappal is összehívhatja. Ez esetben a tanácskozási anyagot a meghívóval együtt kell a tagok részére megküldeni.
5. §
(1) A Közgyűlés ülései Istentisztelettel kezdődnek és imádkozással fejeződnek be.
(2) Az ülésnap kezdetén a jegyző számba veszi a megjelenteket, és az eredményről jelentést tesz az Elnökségnek.
(3) Az ülésnapra később érkező vagy az ülésnap lezárása előtt eltávozó képviselő köteles ezt a jegyzőnek bejelenteni.
6. §
(1) A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Az Elnökség vagy 5 tag indítványára zárt ülést kell tartani.
(2) A Közgyűlés határozatképes, ha tagjainak 51%-a jelen van. A Közgyűlés határozatait a jelenlevők szavazatának egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén választásnál és nyilvános határozathozatalnál a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt.
A tanácskozás szabályai
7. §
(1) Beadvánnyal élhet a Közgyűléshez az Egyház minden teljes jogú egyháztagja és intézménye.
(2) Törvényjavaslatot vagy határozati javaslatot a Gyülekezeti Elnökség, vagy önálló indítványként a Gyülekezeti Közgyűlés tagja terjesztheti elő.
8.§
(1) A Közgyűléshez beérkezett beadványokat és indítványokat az Elnökség megvizsgálja és véleményezi, vagy ha az illetékességébe tartozik, akkor előkészíti, előterjeszti.
(2) A Közgyűlés ülésein kizárólag olyan ügyek tárgyalhatók, amelyeket a Gyülekezeti Elnökség előzetesen megtárgyalt, és előterjesztésre alkalmasnak minősített.
(3).A Közgyűlés tagjának joga van az Elnökség elutasító javaslata ellen a Közgyűléshez fordulni, és indítványát 2 perces felszólalásban megindokolni. Az indítvány napirendre vételéről a Közgyűlés vita nélkül határoz.
(4) A Gyülekezeti Elnökség a javaslatot változtatás nélkül köteles a Közgyűlés elé terjeszteni. Amennyiben eltérő állásfoglalása van, azt az Elnökség külön előterjesztheti.
9. §
A Közgyűlés ülésének napirendjére a Gyülekezeti Elnökség tesz javaslatot a beérkezett előterjesztések és önálló indítványok figyelembevételével. A Közgyűlés az előterjesztés alapján határoz a napirendi pontok sorrendjéről.
10. §
(1) A határidőn belül beadott indítványokat, módosító javaslatokat az ülés előtt az Elnökség megtárgyalja, és az előadó az indítványt, valamint a vele kapcsolatos állásfoglalást ismerteti.
(2) A tárgyalás során élőszóval előterjesztett módosításokat, kiegészítéseket a végső szavazás előtt írásba kell foglalni, alá kell írni és a jegyzőkönyvhöz csatolni.
11. §
(1) A Közgyűlés képviselői számára kijelölt helyen kizárólag szavazati joggal rendelkezők ülhetnek.
(2) A hozzászólások a jelentkezések sorrendjében történnek, legfeljebb 5 percben.
(3) Vita közben ismételt felszólalást - legfeljebb 2 percben - az elnök engedélyezhet. A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező Elnökségi tag a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.
(4) A tanácskozási joggal résztvevők a Közgyűlés tagjainak felszólalását követően kaphatnak szót, legfeljebb 5 percben.
12. §
(1) A Közgyűlés tagjának soron kívül 2 percre szót kell adni:
a) ügyrendi kérdésben, amelyről a Közgyűlés vita nélkül határoz,
b) személyes megtámadtatás esetén,
c) szavai félreértésének helyreigazítására.
(2) Napirenden nem szereplő ügyben - legfeljebb 5 percben - a tárgysorozat lezárása után a Közgyűlés tagja felszólalásra jogosult.
(3) A Közgyűléshez érkezett, tárgyalásra nem javasolt beadványokat a Közgyűlési tagok részére hozzáférhetővé kell tenni. A beadványok és indítványok sorsáról az Elnökség köteles a benyújtót 30 napon belül értesíteni.
13. §
(1) Az elnök figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól, az időkeretét túllépi vagy a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) Az elnök megvonhatja a szót attól, aki ismételt figyelmeztetés után sem tér a tárgyra, vagy a kifogásolt magatartáson nem változtat. Az elnök ezen intézkedése ellen az érintett a Közgyűléshez fordulhat, amely vita nélkül határoz. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel.
(3) Az elnök ismételt rendzavarás esetén felhívja a rendbontót az ülésterem elhagyására. A tanácskozást lehetetlenné tevő rendzavarás miatt az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve az ülésnapot bezárhatja.
14. §
Az elnök a vitát lezárja, ha az előterjesztéshez több felszólaló nem jelentkezik.
Határozathozatal
15. §
(1) A Gyülekezeti Elnökség határozati javaslatait a Közgyűlés általában egy olvasásban tárgyalja.
(2) A Közgyűlés dönthet úgy, hogy határozati javaslatát több olvasásban tárgyalja.
(3) A törvényjavaslatot három olvasásban kell tárgyalni. Első olvasásban, általánosságban, második olvasásban szakaszonként. A harmadik olvasás alkalmával olyan kiigazítások hajthatók végre, amelyek a törvényjavaslat szövegének összhangba hozásához szükségesek.
A törvényjavaslatot harmadik olvasás előtt az illetékes bizottság újból megtárgyalja.
16. §
(1) Határozathozatal során először a módosító javaslatokról kell dönteni. Ezt követően kell szavazni a javaslat egészéről.
(2) A napirendről való levételről vagy bizottsághoz történő utasítást tartalmazó indítványról az érdemi döntés előtt kell szavazni.
(3) Szavazáskor beszédet tartani, szavazatot indokolni nem szabad.
17. §
Az ülésnapon számba vett közgyűlési tag minden szavazás alkalmával köteles az ülésteremben tartózkodni, és a szavazáson állásfoglalását "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal kifejezni.
18. §
(1) A Közgyűlés általában nyílt szavazással határoz, amely kézfelemeléssel vagy felállással történik.
(2) Legalább 5 közgyűlési tag kérésére (személyi kérdéseket kivéve) minden esetben névszerinti szavazást kell elrendelni. Ez esetben a jegyző ABC sorrendben felolvassa a közgyűlési tagok névsorát. A tagok felállva: "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A szavazatok összeszámolása után a jegyző a szavazás eredményét jelenti az Elnökségnek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(3) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
19. §
(1) Titkos szavazást kell elrendelni minden személyi kérdésben, valamint ha legalább 20 tag kéri.
(2) Titkos szavazás esetén a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el.
(3) A szavazás lebélyegzett szavazólapon, urnába dobással történik.
(4) A szavazatokat az ülésteremben kell megszámlálni.
(5) A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyeket a jegyzők írnak alá.
(6) Szavazategyenlőség esetén választásnál sorshúzás dönt, minden egyéb esetben a szavazást meg kell ismételni.
Jegyzőkönyv
20. §
(1) A Közgyűlés ülésein elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készítetni. Az ülés jegyzőkönyvét két olyan tag hitelesíti, akiket az Elnökség javaslatára a Közgyűlés választ meg az ülés megnyitásakor.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei: a tárgyalt irat, az ismertetett irat, a névszerinti szavazás névsora és eredménye, a titkos szavazás külön jegyzőkönyve.
(3) A szószerinti jegyzőkönyv alapján a határozatokat tartalmazó tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni.
21. §
(1) A szószerinti jegyzőkönyvet a tanácskozást követő 15 napon belül el kell készíteni, és a hitelesítésnek az ezt követő 8 napon belül meg kell történnie. A tartalmi jegyzőkönyvet a hitelesítés után 8 napon belül el kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvek elkészítéséről, hitelesítéséről és közzétételükről a Gyülekezeti Elnök köteles gondoskodni.
(3) Törvény, határozat vagy intézkedés közzététele kizárólag hiteles jegyzőkönyv alapján történhet.
(4) A közgyűlési ülések jegyzőkönyvét kinyomtatva hozzáférhetővé kell tenni a Gyülekezet Elnökségénél.
5. A közgyűlési tag a Közgyűlés ülésének megnyitásakor kérheti az előző Közgyűlés jegyzőkönyvének kiigazítását.
6. A jegyzőkönyvekről másolatot készíthet bármelyik közgyűlési tag.
22. §
(1) A törvényeket mind a Szent Kamill Keresztény Egyház című lapban meg kell jelentetni.
(2) A hatályba lépésre vonatkozóan minden törvényben külön kell intézkedni.
(3) A közgyűlési határozatokat és intézkedéseket a fentebb említett lapban kell megjelentetni
23. §
A közgyűlési képviselő köteles a tanácskozási szabályzatot és ügyrendet maradéktalanul megtartani, és elősegíteni annak megtartatását.
24. §
A közgyűlési képviselő köteles szolgálati titokként kezelni a zárt ülésen elhangzottakat.
Vegyes és értelmező rendelkezések
25. §
Az ülés berekesztése előtt az elnök közli a következő ülés várható időpontját.
26. §
E szabályrendelet értelmezésében:
(1)Beadvány: az Egyház teljes jogú egyháztagja, vagy intézménye által benyújtott olyan irat, amelyben a Közgyűlés határozatát vagy intézkedését kéri, illetve a határozatra vagy intézkedésre vonatkozólag javaslatot tesz. Beadványként kell kezelni azt az iratot is, amelyben a felsoroltak az előzetesen a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tett határozati- vagy törvényjavaslathoz módosítást vagy kiegészítést nyújtanak be. Beadványnak kell továbbá tekinteni azt az iratot is, amelyet nem egyházi magánszemély vagy jogi személy az Egyházhoz az egyházat érintő kérdésben küld.
(2) Indítvány: A Közgyűlés tagja vagy az Elnökség által benyújtott olyan irat, amelyben valamely ügyben a Közgyűlés határozatát vagy intézkedését kéri, és arra nézve illetve ilyen határozat vagy intézkedés módosítására javaslatot tesz.
(3) Előterjesztés: A Gyülekezeti Elnökség által megtárgyalt olyan irat, amelyben a Közgyűlés határozatára vagy intézkedésére tesz javaslatot valamely beadvánnyal, indítvánnyal kapcsolatban, azt több szempontból megvizsgálva és indokolását adva.
27.§
A Gyülekezeti Közgyűlés és szervezeteinek határozatait betűjellel és évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni a következők szerint: például;
- Gyülekezeti Közgyűlés határozata: GyK-1/2006.
- Gyülekezeti Elnökség határozata: GyE.-1/2006
A Közgyűlési tanácskozásokon résztvevő képviselők útiköltségét a küldő egyházi szervezet viseli. Az ülések egyéb költségeit a Közgyűlés biztosítja.
29. §
Az önálló indítványt (7.§ (2). bek.) tárgyaló ülésre az előterjesztő képviselőt meg kell hívni.
30. §
E szabályrendeletet a Gyülekezeti Közgyűlés 2006.december 14. napján tartott ülésén GyK. 7/2006. számon elfogadta. A szabályrendelet 2007.január 01-én lép hatályba.
TÖRVÉNYEK
Ügyrend
Fontosabb egyházi vonatkozású állami törvények
Általános
1990. évi IV. törv. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról
11/1990. (VI. 13.) IM. r. Az egyházak nyilvántartásának ügyvitel szabályairól
1996. évi CXXXVI. törv. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
1997. évi CXXIV. törv. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
1999. évi XLIII. törv. A temetőkről és a temetkezésekről
145/1999. (X. 1.) Korm. r. A temetőkről és a temetkezésekről szóló törvény végrehajtásáról
33/1998. (VI. 24.) NM. r. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
218/2000. (XII. 11.) Korm. r. Az egyházi jogi személyek beszámoló készítése és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól
A mindenkori költségvetési törvények
Gazdálkodásra vonatkozóak
1995. évi CXVII. törv. A személyi jövedelemadóról
2000. évi C. törv. A számvitelről
218/2000. (XII. 11.) Korm. r. Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól
1997. évi LXXXII. törv. A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról
1997. évi LXXXIII. törv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
A Magyar Köztársaság mindenkori költségvetési törvénye
XCII/2003. Az adózás rendjéről szóló törvény
60/1992. Korm.r. az üzemanyag normákról
XXII/1992. A Munkatörvényről
XXXI/2006. A tűzvédelemről szóló törvény
217/1998. Az államháztartásról szóló törvény
LXXX/1997. TB törvény
LXXXI/1997. TB nyugdíjról szóló törvény
XCIII/1993. A munkavédelemről szóló törvény
XX/1949. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvény
XCIII/1990. Az illetékekről szóló törvény
LXXXVIII/2005. A közérdekű önkéntes tevékenységről
Egyházunk belső szabályzatai
1-4/2006. GYK. határozat: Egyház nevének elfogadása, Elnök és elnökhelyettes, Elnökségi tagok megválasztása, Alapszabály elfogadása, Gyülekezeti Közgyűlés tagjainak megválasztása. 2006.12.14.
5/2006. GYK. határozat: Hitvallásunk. 2006.12.14.
6/2006. GYK. határozat: Liturgia. 2006.12.14.
7/2006. GYK. határozat: Tanácskozási ügyrend. 2006.12.14.
1/2007. GYK. határozat: A hitoktatás rendje. 2007.05.28.
2/2007. GYK. határozat: Szociális intézmény megvásárlása, működés beindítása /Hajdúböszörmény/. 2007.05.28.
3/2007.GYK. határozat: Új Egyházközség Sümeg hitéletének elindítása. 2007.06.01.
4/2007. GYK. határozat: Iskolaépület bérlése, átalakítása, szociális intézmény létesítése /Sümeg/.2007.06.01.
1/2009. GYK. határozat: Iskolaépület megvásárlása. 2009.05.20.
1/2010. GYK. határozat: Sümeg intézménybővítés elfogadása. 2010.05.20.
2/2010. GYK. határozat: Tiszacsege építési tervdokumentáció készítésének elfogadása. 2010.09.30.
1/2011.GYK. határozat: Hitéletünk Krónikája című újság beindításának elfogadása. 2011.01.15. Megjelenés félévente: 06.30. és 12.31.
A szociális intézmények működésére vonatkozó jogszabályok
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.).
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.).
- A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény.
- A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 188/1999. Kormányrendelet (Szmr.).
- A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (Tr.).
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.
- Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
- A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítója, országos nyilvántartási és jelentési rendszerének működtetéséről szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet.
- A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet.
- Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (62-66.§).
- A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet.
- A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet.
- A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet.
- A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet.