SZENT KAMILL KERESZTÉNY EGYHÁZ
A HITÉLETRE NEVELÉSRŐL

ÓVODÁSOK

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésében, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek.

A hitéletre nevelés gyerekközpontú. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, a játék, a munka, a tanulás, valamint a közösségformálás sajátos világszemlélettel történik. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik.

Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét.

Megfelelő alkalmat kell teremteni az első közös vallásos tapasztalatok megszerzéséhez, melyeket életkoruknak megfelelően értelmeznünk is kell. A kisgyermek minden hittel kapcsolatos kezdeményezését figyelemmel kell kísérnünk, elő kell segítenünk hitének fejlődését. Olyan Istenkép kialakításán kell munkálkodnunk, melyben a kisgyermek rácsodálkozhat az Atya teremtő, gondviselő szeretetére, a Fiú tanítói testvéri megváltó szeretetére és a Szentlélek életadó tevékennyé tevő szeretetére. Így ismerheti meg a gyermek a Szentháromság életét és Isten gyermekeként részese lehet annak.

A keresztény hitre nevelő legyen:

· hívő ember, a példa erejével tanító

· ismerje a Bibliát

A keresztény nevelő a gyermeket mindig fókuszba állítja, tekintélyelvtől, sztereotípiáktól függetlenül, olyan atmoszférát teremt maga körül, hogy a gyermek félelem nélkül hagyatkozik rá. Bízik benne.

Mire van szüksége a gyermeknek?

· rejtettségre, fészek melegére, biztonságérzetre

· fenntartás nélküli szeretetre

· példaadó magatartásra szülei, nevelői, környezete részéről

· nevelői tekintélyre

· kérdéseire megfelelő válaszokra

· vele és érte töltött időre, ami nem csak mellette telik el

· csöndre, hogy belül is növekedhessék

· elismerésre és nyesegetésre

· megértésre

· önálló hitre.

Ezt kell biztosítanunk, ez a keresztyén hitre oktató feladata.

A hitoktatás a családias szellemre épít, módszere a prevenció, melynek belső tartalma a szeretet és a bizalom. Mindhárom kívánja a nevelő állandó jelenlétét. Az együttlét vidám, bensőséges légkörben biztosítja a gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlődését. Az igazi jelenlét közös tevékenységre, játékra, párbeszédre motivál. A gyermek ezen keresztül tapasztalja meg a személyére irányuló tiszteletet, elfogadást, szeretetet és megbecsülést.

A hitre nevelés épít keresztyén értékeinkre, hagyományainkra, s átörökíti azokat a gyermek tárgyi, értelmi, szellemi és lelki világába.

NEVELÉSI GYAKORLAT

A már jól bevált, hagyományos értékeket megőrizve, a Néphagyományra, és a művészetek eszközeivel ható tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt, és ünnepkörökhöz, évszakokhoz csoportosítva tervezzük meg az óvodás korúak hitre nevelését. A gyermekekben ennek során megalapozzuk a szülőföldhöz és a társakhoz való pozitív érzelmi kötődést, és értékmegőrző, a környezetet és a természetet tisztelő életmódra kapnak indíttatást.

Az érzelmekre építünk és a gyermek tevékenységét, alkotókészségét hangsúlyozzuk. Az érzelmek rendkívüli jelentősége van az óvodás gyermek életében. Ezen életkori sajátosságokat olyan szeretetteljesen szeretnénk befolyásolni, melyben kialakulhat a gyermek gazdag érzelmi skálája. Olyan tevékeny életet biztosítunk, melyben hangsúlyt kap a kreatív gondolkodási irány megerősítése, mely utat nyit a képzelőerő, alkotóerő kibontakoztatásának.

Az ünnepek a feltöltődést, a játékot, a derűt és a kikapcsolódást biztosítják, amely által az ember képes felülemelkedni a hétköznapokon. Ebben a mi feladatunk a gyerekekkel való közös készülődés, lehetőséget adni a képzeletnek, a gondolatok szabad szárnyalásának, a titok, a megfoghatatlan izgalmas átélésének, a rákészülés, lelki-szellemi ráhangolódás, élményszerzés, az ünnepvárás hangulatának gazdagítása játékkal, dalokkal, ábrázolással, mesével. Maga az ünnep, annak átélése családi élmény kell, legyen.

A hagyományőrzéssel, a művészet eszközeivel, az élménypedagógia módszerével és a közvetlen tapasztalással tudjuk leghatásosabban a környezet megszerettetését a mindennapokba beépíteni. Fontos, hogy a gyermekek megérezzék, hogy a népi kultúrában, az ember harmóniában élt a természettel és tisztelte az őt körülvevő világot. Az óvodáskor az érzelmek időszaka, melyek meghatározzák a kapcsolatot az egész környezettel. Hangulati, érzelmi hatásokat közvetítve juttatjuk maradandóbb élményhez a gyermekeket.

Szeretnénk, hogy gyermekeink minden nap szívesen jöjjenek hozzánk. Legyenek boldogok, tudjanak egyedül és a társakkal játszani. Személyiségük legyen kiegyensúlyozott, érzelmileg gazdag, nyitott, érdeklődő, egészséges önbizalommal rendelkező, a szabályokat megértő, betartó, kreatív gyerekek. Kötődjenek városunkhoz, testileg, szellemileg önmagukhoz képest fejlődjenek.

Verbális fejlesztés: mely által a gyerekek biztonságérzetét, tájékozottságát, ismeretei gazdagítását erősítjük. Olyan légkör biztosítására törekszünk, ahol meg mer, és meg akar nyilatkozni a gyermek, meg is hallgatjuk, és érdeklődést mutatunk mondanivalójuk iránt. A biztonságérzet növelése érdekében arra kell törekednünk, hogy a verbális kifejezéseink és a testbeszédünk mindig összhangban legyenek

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK

CÉLJA:

A gyermekek zenei élményhez való juttatása, zenei érdeklődésük felkeltése, zenei ízlésük formálása, esztétikai fogékonyságuk fejlesztése, az éneklés megszerettetése, a tiszta éneklésre való szoktatás, hallás és ritmusérzék fejlesztése, esztétikus, harmonikus mozgásra nevelés.

Használjon hitoktató hangszereket, s a gyermekek számára is biztosítson hangszereket.

Zenehallgatás lehetőségének biztosítása, és az ahhoz kapcsolódó magatartási szokások kialakítása.

Az életkornak és a csoport fejlettségének megfelelő zenei anyag és zenei feladat kiválasztása.

A dalanyag, mondóka, zenei feladat kiválasztásánál az igényességre törekszünk, elsősorban az évszakokhoz, néphagyományokhoz és ünnepekhez kapcsolódó alkotásokra támaszkodunk.

Csoportban szívesen énekel, megpróbál meg egyénileg is énekelni

A zenehallgatás alkalmával figyelmes, türelmes.

HITRE NEVELÉS

A hitre nevelés átszövi az óvodás gyerek életének egészét:

· köszönési-mód,

· csendes-percek (mindennapos lelki beszélgetés),

· templomlátogatások,

· játék,

· lefekvés előtti ima.

Erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, keresztyén erények)

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű a felnőttek viselkedése.

· Közös élményeket nyújtó tevékenységek

· Erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása

· Biztonságérzet erősítése.

Ünnepek, megemlékezéseknél feladatunk:

· Az ünneplés megtanítása

· Az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése

· Az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeiből

· Az ünnep előkészítése

Minden ünnepet úgy kell megélnünk, megülnünk, hogy az mélyítse el az ünnep jelentőségét, mondanivalóját. Aki nem tud ünnepelni, annak életéből kimarad valami, nincs mit átadnia a következő nemzedéknek. Az ünnepi készülődés izgalma, a várakozás öröme meghatározza az ünnep hangulatát.

Advent a várakozás. A koszorúkészítés, az első és a sorban következő gyertyák meggyújtása, közös imáink, az ajándékkészítés megmozgatja fantáziájukat, jóleső izgalommal tölti el a gyermekeket, örömet éreznek.

Húsvétunk középpontja ne a tojást hozó nyuszika legyen! A gyermekeknek egyszerűen, gyermekszerűen, igeszerűen mondjuk el a feltámadás történetét. Hangsúlyozzuk a tanítványok örömét, hiszen találkozhattak a feltámadott Jézussal. Mondjuk el, hogy húsvét óta ünnepeljük a vasárnapot, mert ez az Úr napja.

A néphagyományokról sem feledkezünk el, tojást díszítünk. (A tojás a megújuló élet jelképe.)

Pünkösd a gyermekek számára a legmegfoghatatlanabb, gyermekszerűen mondani valamit a legnehezebb. Amikor Jézus eltűnt a tanítványok szeme elől, Istenhez ment vissza, ezáltal a szívünkbe költözött. Jelenlétét mindennap érezhetjük, ha szeretettel fordulunk társaink felé, örömet okozunk egymásnak, ezzel örömet szerezve magunk számára is.

Karácsonyi és húsvéti ünnepkörben az óvodások adnak elő az eseménynek megfelelő verseket, dalokat a gyülekezetben.

Megtanítjuk a gyerekeknek, hogy hogyan lépünk be a templomba (fiúk leveszik a sapkájukat). Megismertetjük velük az Úr asztalát, a szószéket stb.

Bibliai foglalkozás

A biblia foglalkozások célja a Szentírás megszerettetése a gyerekekkel. lépesről lépésre, játékosan, az életkori sajátosságoknak megfelelően ismerkednek meg a gyerekek az Ószövetség es az Újszövetség közismert történeteivel, főszereplőivel. Eljátsszuk a történeteket, beszélgetünk a szereplők jellemvonásairól, viselkedéséről, okulva azokból. Az ismeretszerzés mellett fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megszeressék az erkölcsi értékeket is, s a maguk szintjen tudjanak különbséget tenni a jó és rossz között. Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek megértsék az evangélium üzenetét, és ez által a bibliai hit ébredjen bennük. Törekszünk arra, hogy megismerjenek, megértsenek, megtanuljanak egy-egy egyszerűbb bibliai idézetet. Bátorítjuk őket, hogy merjenek imádkozni, óvodástársaikkal együtt is.

A Bibliáról való beszélgetést változatos körülmények inspirálhatják:

- komplex foglalkozás témája

- játékszituációk

- aktuális nevelési helyzetek

- gyerekeket foglalkoztató kérdések

Feladatatunk a hitoktatás szervezésében:

- A kisgyermek emocionális, utánozza a felnőtteket, mintakövető. Tehát ezzel a korosztállyal az érzelmi kötődések talaján szerettessük meg a Bibliát.

- Az módszereinek megválasztásában "az élet átadása" természetes és játékos helyzeteken keresztül, és nem az információátadás dominál.

- Minden lehetőséget kihasználunk a keresztyén szellemiségű erkölcsi normák motiválására: (illusztráció, dramatizálás, példázat, képes beszéd, magyarázat, bibliaverseny).

- Segítjük a gyerekeket abban, hogy a környezetükben megtapasztaltakat, napi élményeiket a Biblia látásmódján keresztül fel tudják dolgozni, és értelmezzék azokat. A beszélgetésen kívül erre jó alkalmat nyújt a felnőttek és a gyerekek közös imája.

- Cselekedeteikben törekedjenek mindig a jót választani.

- A másként gondolkodok irányában is toleránsan viszonyuljanak.

Küldetésünk a társadalom felé

Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése alapvető magatartása, lelkisége kell, hogy legyen a Krisztust követő embernek. (Mt, 5, 11-16) Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja egyházi hitoktatásunknak is.

Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. A Krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egységes gyermeki személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánjuk megalapozni. Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre azután ráépülhet a hit.

A családokkal való kapcsolattartás folyamán egyházunk remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására.

Éppen ezért egyházunk nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják szellemiségünket.

"A keresztény ember számára a gyermek Isten ajándéka, az élet folytonosságának láncszeme. Az Isten adta természet és erkölcs törvényei szerint lép az életbe, és az Isten adta törvények szerint kell belőle embert fejleszteni.

A keresztény ember áldásként éli meg a gyermeket, ezért a várandós édesanyát is Áldott állapotúnak tartja. Az igaz hittel átitatott ember számára a gyermek a jövő élet hordozója, belőle bontakozik ki az új élet. "Ránk nézve a jövő szépséges remény, amelyet nem önmagunkban, hanem a gyermekekben kell valósítanunk." (Vass József)

A közös munka során: tanítás, buzdítás, új- és új meglátások lehetővé tétele, óvás, intés, feddés mind-mind lehetőség a lélek gazdagítására.

A gyermek a pszichikus világot is érzékeli, átél olyan mélységeket, melyek szemmel nem láthatók. Átéli anyja, apja, nevelője lelki állapotát, annak időbeli valóságát. Ahhoz, hogy én-tudata fejlődjön, szüksége van a környezete reakcióira, a szociális tükörre. Környezetével való kölcsönhatásra van szüksége ahhoz, hogy tudja, Ő van.

Élete első éveiben a testi és lelki fejlődése szinte párhuzamos. A kívülről felé áramló elvárás, a szeretet, figyelem, öröm, béke kedvezően hat a saját ritmusa szerinti fejlődésére. Környezete mintáit, elvárásait, normáit lassan megismeri, elfogadja, és fejlődése során beépíti saját személyiségébe.

Azonosulási és modellkövetési vágya segíti őt, közvetlen és tágabb környezete modellnyújtással, szokások kialakításával segíti ezt a törekvését.

Ezért az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá, melyben a családias szellemre építünk, módszerünk pedig a prevenció, melynek belső tartalma a szeretet és a bizalom.

Istenkép kibontakoztatása a gyermeklelkében

· Feltétel nélküli szeretet

· A teremtett világhoz való viszony, és védelme

· A keresztyén hitélet gyakorlásának megalapozása:

· keresztyén erkölcsi értékek elsajátítása

· viselkedési formák és a felelősségtudat

· liturgikus év ünnepei

· Keresztyén állampolgár nevelése

Az keresztyén hitre nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

· Mindennapi elcsendesedés

· Mindennapi közös gyertyagyújtás

· Közös ima

· Bibliai történetek elmondása, meghallgatása

· Imádkozások étezéseknél, reggel, pihenésnél, betegekért, önmagunkért, szeretteinkért, családtagjainkért,

· Közös templomlátogatás

· A liturgikus év eseményeiről való megemlékezés

· Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó közös ünnepléseink megélése

· Heti egy alakalommal hittan foglalkozás a középső- és nagycsoportos korúaknak.

ISKOLÁSOK HITRE NEVELÉSE

Célok, feladatok

Mivel "a hitoktatás feladata, hogy segítse az embereket megvalósítani az Istennel való közösséget, a keresztény örömhírt úgy kell előadni, hogy nyilvánvalóvá váljék: általa kerül biztonságba az emberi élet legnagyobb értéke". Ápolnia kell és meg kell világítania az istenszeretet növekedését. Oda kell eljuttatnia az embert, hogy lassanként felfogja az isteni igazság teljességét. Összefüggéseket kell látnunk Isten és Krisztus misztériuma, valamint az emberi lét és az ember végső célja között, és eközben egyáltalában nem kell lekicsinyelnie azokat a földi célokat, amelyeket egy-egy ember vagy közösség közvetlenül el akar érni Istentől kapott hivatása szerint.

A rendszeresség és folyamatosság didaktikai alapelvét követve és az életkori sajátosságokhoz igazodva s-egy-egy fejlődési szakasz követelményének megfelelően kisebb ciklusokban építkeztünk.

A kisiskoláskor érzelmi-értelmi- akarati jellemzőit figyelembe véve a vallási ismereteket csupán alapozzuk, és megindítjuk a gyermeket a keresztyén életgyakorlatban.

A gyermekek közvetlen környezetükben (család, rokonok, emberek, osztály és templomközösség) szerzett tapasztalataira és ismereteire építünk.

Figyelembe vesszük, hogy ezek a gyermekek már képesek akarati életükben a jó és rossz differenciáltabb szemléletére és ennek alapján gyakorlatuk formálására. Nevelésükben az önnevelés és a lelkiismeret-formálás feladatának fontosságát is hangsúlyozzuk.

A serdülőkés serdültek korcsoportjának adottságait figyelembe véve e korosztály tagjainak korábbi ismereteit hatékonyan bővítjük, és hangsúlyozzuk az ifjúkorban tudatosan vállalt keresztyén életszemlélet és gyakorlat fontosságát.

A tanterv követelményrendszere az elmélet és a keresztény élet összhangjának fontosságát hangsúlyozza. A tanulóktól elvárjuk, hogy minden életszakaszban - az életszakasz sajátosságainak megfelelően - szavakban és cselekedetekben tegyenek tanúságot Krisztus mellett.

A hitoktatónak "mindig az írott vagy hagyományozott kinyilatkoztatást és az egyházi tanítást kell szem előtt tartania. Ezen kívül, bármelyik részletről is legyen szó, a hitoktatónak pontosan kell tudnia, hogy az éppen tárgyalt anyagnak hogyan áll középpontjában Krisztus misztériuma; hogyan tanít ebben részletkérdésben az egyház, hogyan ünnepli ezt a liturgiában, és hogyan valósítja meg hívei életének gyakorlatában.

A hittan témakörei:

- Keresztény alapismeretek

- Jézus Krisztus az Isten Fia

- Ószövetségi olvasmányok

- Liturgia

- Egyházfogalom

- Biblikus hittan

-:Biblikus erkölcstan

Az első évben

Gyermekeket csak rövid időre köti le az alapvetően fogalmi gondolkodásra épülő ismeretszerzés. Ebben az évfolyamban különösen fontos tehát a személyiség sokoldalúságát tekintetbe vevő, komplex módszerek alkalmazása. A jó hittanóra később sem törekedhet elsősorban ismeretközlésre és az ismeretek ellenőrzésére. A hitbe, a keresztény életbe kell bevezetni, belegyökereztetni a gyermekeket.

Alkalmazzunk érzelmileg motivált, személyes jellegű beszélgetéseket; megfigyelések végeztetését; értékelések és ítéletalkotások ütköztetését. (A dramatizálást, az élményrajzokat, az énekes-mozgásos és zenés gyakorlatokat játékosan tesztelő feladatait; az áhítat perceinek képelmélkedésekkel s egyéb ihletett megoldásokkal történő motiválását.)

Témakörök:

1. Jézus szeret minket

2. Isten gyermekei vagyunk

3. A Mennyországba készülünk

4. Isten Fia emberré lett

5. Jézus köztünk élt

6. Jézus értünk szenvedett

7. Isten népe

A második évben

A hit ébresztését és növelését legjobban a hitoktató tanúságtévő élete, Jézusra emlékeztető szeretete szolgálja. A gyermek ismerje meg a keresztyén élet elemeit és gyakorolja azt (napi imádság, rendszeres templomba járás, templomi viselkedés, alapvető imák ismerete.)

Ismerje Jézus életének és tanításának főbb vonásait. Váljon tudatossá benne, hogy ő is Isten gyermeke.

Témakörök:

1. Jézus követésére hív

2. Jézus Isten örömhírét hozza

3. A Mennyei Atyához hív

4. Jézus testvérünkké lett

5. Jézus a mi példaképünk

6. Jézus az Isten Báránya

7. Jézus tovább él Egyházában

A gyermek ismerje Jézus életének és tanításának főbb mozzanatait, különös tekintettel az Eukarisztia, a bűnbánat, és a bűnbocsánattal kapcsolatos vonatkozásokra. Ismerje fel Jézus csodáiban isteni erejét és irántunk való szeretetét, és azt őszinte jóra törekvéssel viszonozza.

Természetes követelmény:

a rendszeres imádság, a megbízható kötelességteljesítés, az örömteli szentmisére járás és áldozatvállalás, figyelmesség és jócselekedetek, részvétel az egyházi év ünnepein és az egyházi kórusban, ha jó hallással rendelkezik.

Újszövetségi Szentírás

A harmadik évben

Témakörök:

1. Jézus a megváltás művét folytatja Egyházában

2. Jézus Mennyei Atyánk szeretetére tanít

3. Jézus jelenvalóvá teszi áldozatát: az Eukarisztia

4. Jézus embertársaink szeretetére tanít

5. A szentáldozás

6. A bűnbocsánat szentsége

A gyermek ismerje az Istennel való szeretetkapcsolat alapvető fogalmát. A megváltás fogalmát ebben a korban alapozzuk meg, amikor annak egyes elemeit tárgyaljuk. Vegyük figyelembe, hogy a gyerek még csak konkrét fogalmakkal tud gondolkodni, ezért ne boncolgassunk teológiai vagy más, korának nem meg felelő kérdéseket. Elégedjünk meg a korának megfelelő szinten elsajátított fogalmakkal, de azokat úgy alapozzuk meg, hogy később is lehessen rájuk építeni. Ne gyakoroltassunk be velük olyan felesleges, gyermekes imádságokat vagy magatartásformákat, amelyek később akadályoznák harmonikus fejlődését.

A negyedik évben

Ószövetségi olvasmányok

A gyermek hite fejlődésének fontos szakasza, melynek feladata a Jézus Krisztussal valószemélyes kapcsolat megteremtése és állandó mélyítése a rendszeres lelkiélet: a napi imádság, szentáldozás.

A negyedik osztályban ószövetségi elbeszélésekből olyan részleteket kell bemutatnunk, melyeknek helyes megértése nem feltételez a gyermekek életkori sajátosságait felülmúló ismereteket. Ezek a történetek az Istennek az egész történelemben végigvonuló szeretetét mutatják meg: azt a végtelen jóságot, amellyel minden hűtlenség és engedetlenség ellenére sem hagyja az embert magára, hanem hű marad ígéreteihez, és nem vonja meg tőlük gondoskodását.

Témakörök:

Pátriárkák kora

Rabság és szabadulás

Vándorlás a pusztában

A bírák kora

A királyok kora

A próféták kora

A fogság után

Ismerjék meg a pátriárkák korát, ószövetségi elbeszéléseket, s azok erkölcsi üzeneteit. Tudatosuljon az ószövetségi elbeszélések újszövetségre mutató jellege.

Tudatosuljon, hogy Isten kiválasztott népe a zsidó nép, s Isten végtelen szeretete által vezeti őket.

Az ötödik évben

Liturgia

A negyedik osztály végére a tanulók már minimális liturgikus, szentségi ismeretekkel rendelkeznek. Ismernek sok részletet az ószövetségi és az újszövetségi Szentírásból. Az év anyaga ezen ismeretek rendszerezése, bővítése, a liturgia lényegének bemutatása, a fogalmak tisztázása, továbbá az eukarisztikus lelkület elmélyítése.

A legkisebb emberi közösség a család. A vallásgyakorlat első lépéseit a családban tesszük meg. Az édesanya az, aki először kulcsolja imára gyermeke kezét. Ezért nagyon fontos szerepe van a családban az imádságnak. Jó lenne, ha minden családban megtalálható lenne a Szentírás, s azt rendszeresen olvasnák.

Témakörök:

1. Isten népe ünnepei

2. Az ünneplés helye és "kellékei"

3. Ünnepeink, a liturgikus év ünnepei

4. A szentségek és szentelmények liturgiája

5. A húsvéti misztérium ünneplése

6. Mindennapi életünk a feltámadás fényében

Ismerje az ünneplés lényegét, az ószövetségi nép ünnepléseit. Tudja, hogy Jézussal az ünneplés átértékelődik. Ismerje a húsvéti misztérium lényegét és örömét. Tudja, hogy minden vasárnap a feltámadást ünnepeljük. Ismerje az egyház főbb ünnepeit. Alapfokon ismerjék a szentmise és a szentségek teológiáját.

A hatodik évben

Egyházfogalom

A hatodik osztály feladata az Egyházra vonatkozó ismeretek felelevenítése, gazdagítása, mélyítése, továbbá az Egyház iránti szeretet ébresztése, erősítése, és tudatosítása. Fontos tehát, hogy jó egyházképet alakítsunk ki benne. Másrészt ebben az életkorban erősödik benne a közösség utáni vágy. Szükséges tehát, hogy az egyházi közösségről is helyes alapismeretei legyenek.

Témakörök:

1. Az üdvösség műve az Egyház életében bontakozik ki

2. Az Egyház életének indulása

3. Az Egyház terjedése és annak problémái

4. Az Egyház folyamatos megújulásra szorul

5. Az Egyház ma is él

Tudatosuljon a tanulókban, hogy születésük és keresztségük óta közösségben élnek (család, Egyház). Ismerjék a teljesség igénye nélkül az Egyház életét, mint Krisztus élő jele. Ószövetségről, mint Isten népének születéséről tudjanak. Az Újszövetség, mint Jézus közösségének közössége. Ismerjék az Egyház születését.

A hetedik évben

Biblikus hittan

A fiatalok hitének fejlődésében nagy jelentősége van a serdülőkor első szakaszának. A fiatal ebben az életkorban szinte mindent megkérdőjelez, hogy ismereteit új alapra építhesse. Ekkor kezdjük lerakni hívő világnézetének alapjait.

Vallási gyakorlataiban is meg kell újulnia, hogy lelkiélete, lelkiismeretvizsgálata megfeleljen életkori sajátosságainak, hogy hite megélt hit legyen. A hittanórák keretében alkalmat kell adni a fiataloknak arra, hogy hitükkel és mindennapi keresztény életükkel kapcsolatos problémáikat felvethessék, és azokra megfelelő választ kapjanak.

Témakörök:

1. Kinyilatkoztatás és a Biblia

2. Hiszek Istenben, Mennyei Atyánkban

3. Hiszek Istenben, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában

4. Hiszek Istenben, Isten Szentlelkében

5. A keresztény misztérium ünneplése

6. A keresztény imádság

A Szentírásra vonatkozó ismeretek megalapozása. Igazodjon el a Szentírás könyvei között. Ismerje a Szentírás felosztását, keletkezésének történetét, irodalmi műfajait. Legyen képes adott szentírási részt kikeresni, és megfelelő szövegkörnyezetbe helyezve azt az újszövetség fényében helyesen értelmezni.

Életkorának megfelelő szinten ismernie kell Jézus életének eseményeit. Ismernie kell a szentségeket, mint kegyelemközvetítő eszközöket. Ezekkel rendszeresen éljen is. Végül tudatosítsa, hogy amint Isten népének életében megmutatkozik a Gondviselő Isten, ugyanúgy megtapasztalja azt saját életében is.

A nyolcadik évben

Biblikus erkölcstan

A tanulók az eddigi hitoktatásban megismerkedtek az Úr jézus tanításának igen sok részletével, követésének feltételeivel. Ebben az évben ezeket az ismereteket kell rendszerezni, beilleszteni egyéb ismeretei közé, melyeket más tantárgyak tanulása során szerzett. El kell érnünk, hogy ezek az ismeretek egységes képpé álljanak össze, megsejtetve velük Isten üdvözítő tervének lényegét, annak beteljesülését Jézus Krisztusban és kibontakozását az Egyház életében és a mi egyéni életünkben.

Témakörök:

Az ember méltósága, szabadsága, hivatása

Az emberi közösség

Az isteni üdvözítés: a törvény és a kegyelem

Szeresd az Istent

Szeresd embertársadat

Ismerje az alapvető erkölcsi fogalmakat: törvény, lelkiismeret, felelősség, bűn, önismeret, önmegnevelés. Legyen helyes önismerete. Tudatosan, lelkiismeretesen élje saját keresztény életét. Készségesen segítsen rászoruló embertársának. Tudatosan keressék a nekik megfelelő közösséget. Ismerjék a tízparancsolatot, és azt helyesen értelmezzék. Érjen meg benne a korának megfelelő szintű tudatos döntés Jézus követésére.